Megjelent az Alkalmazott Pszichológia 2015/3. tematikus száma, “Kogníció és kommunikáció a teammunkában” címmel, Juhász Márta szerkesztésében.
A BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszékén 2007-ben alakult meg a Team Interakció és Kommunikáció Kutatócsoport, amely kockázatos körülmények között dolgozó szakértői teamek vizsgálatával foglalkozik. A tanszéken az elmúlt évtizedben számos kutatás folyt a folyamatirányító teamek viselkedésének tanulmányozására, amely lehetőséget kínált, és lendületet, inspirációt adott a kutatócsoportunk számára. A kötetben bemutatott írások ennek a munkának a gyümölcsei.
A FOLYÓIRATNÁL 2016. JANUÁRTÓL BEVEZETÉSRE KERÜL AZ EMPIRIKUS ÍRÁSOK KUTATÁSETIKAI KONTROLLJA.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a beküldött empirikus cikkek alapjául szolgáló kutatásoknak rendelkezniük kell érvényes kutatásetikai engedéllyel. A feltétel azokra a kutatásokra vonatkozik, amelyek 2016. január 1. után kezdődnek. A lap nem ellenőrzi vagy bírálja a különböző intézmények – néha nagyon eltérő – gyakorlatait; azokat feltétel nélkül elfogadja. A beküldött cikkek első oldalán, lábjegyzetben kérjük feltüntetni az engedélyt kiadó intézmény/szerv nevét, valamint az etikai engedély számát.
A szerzők értelem szerűen saját intézményi affiliációjuknak megfelelően kérhetik a munkahely/kutatóhely illetékes bizottságát a kutatásetikai engedély kiadására. Így például:
Egyesített Pszichológiai Kutatásetikai Bizottság
ELTE PPK Kutatásetikai Bizottság
Magyar Pszichológiai Társaság Etikai Bizottság
SE Regionális, Intézményi Tudományos és Kutatásetikai Bizottság
Megjelent az Alkalmazott Pszichológia folyóirat 2015/2. száma!
A kötet ingyenesen elérhető online és letölthető változatban is, a folyóirat honlapján!
Megjelent az Alkalmazott Pszichológia 2015/1., tematikus száma, “A reziliencia mint rendszerjelenség” címmel, Szokolszky Ágnes és V.Komlósi Annamária szerkesztésében.
“Érdemes tudatosítanunk, hogy a reziliencia manapság nem csak az ökológia és a lélektan területén kap kiemelkedő figyelmet, de – összetettségének megfelelően – gazdasági, politikai, szociológiai és kultúrantropológiai nézőpontokból is. A reziliencia lényegénél fogva multidiszciplináris jelenség, amely kiválóan illeszkedik a komplex rendszerek kutatásának egyre erősödő trendjébe. Lehetséges, hogy vannak divatjellegű vonásai is a viharosan szélesedő rezilienciakutatásoknak, ennek egyes hátulütőivel (mint például tisztázatlan fogalomhasználat, köznyelvi trivializálódás). Bizonyos azonban, hogy a reziliencia olyan fontos jelenség, amely méltán nyer kiemelt figyelmet a 21. század eleji tudományosságban. Reméljük, kötetünk hozzájárul ahhoz, hogy az Olvasó meggyőződhessen ennek a kijelentésnek az igazáról.”
Megjelent az Alkalmazott Pszichológia 2014/4., tematikus száma, “Az életminőséggel összefüggő pszichoszociális változók krónikus szomatikus betegségekben” címmel, Rigó Adrien és Kökönyei Gyöngyi szerkesztésében.
“A jelen folyóiratban található empirikus tanulmányok közös célja, hogy feltárják, hogy egy-egy krónikus szomatikus betegség esetében mely pszichoszociális változók bírnak magyarázóerővel az életminőségre nézve a demográfiai és betegségmutatók kontrollja mellett. … A tematikus számban megjelenő tanulmányok fő üzenete az, hogy az életminőséggel kapcsolatos általános eredmények mellett minden egyes specifikus szomatikus betegség – sőt minden egyes beteg – esetében alapvető végiggondolni és felmérni, hogy milyen betegséggel kapcsolatos mechanizmusoknak és egyéni jellemzőknek lehet kiemelt szerepe az életminőség alakításában. “